Pontosan meghatározható, hogy mi történjen a családi vagyonnal és vállalkozással, ha bizalmi vagyonkezelésbe kerülnek, de a szerződés nincs kőbe vésve. A feltételek életszerűen alakíthatók, ez pedig még hatásosabbá teszi ennek a megoldásnak a fő erényét. Nevezetesen azt, hogy egyben tartja a tulajdonosi jogokat.
Lényegesen gördülékenyebbé teszi a generációs vagyontranszfert a bizalmi vagyonkezelés még akkor is, ha van végrendelet, és nem a hagyatéki eljárás sokszor elhúzódó eredményére kell várnia az örökösöknek. Tekintsük át, hogy mitől lehet jobb a bizalmi vagyonkezelés, mint a másik két megoldás!
Lejtmenetben lévő gazdasági helyzetben vagy egészen kusza családi viszonyok közepette is zökkenőmentessé teheti a generációs vagyontranszfert a bizalmi vagyonkezelés. Az adóoptimalizációs előnyökkel is rendelkező megoldással olyan személy is bekerülhet a kedvezményezetti körbe, aki nem tartozik a törvényes örökösök közé.
Az előre tervezés alap, a családi vagyonkezelés jó ugródeszka. Van úgy, hogy „ugrással” lehet sikeres a generációs átmenet. Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking kiemelt privát banki terület vezetőjének véleménycikke.
Magyarországra nem jellemzők a több évtizedes múltra visszatekintő családi vállalkozások, ezért az átadás-átvétel kultúrája sincs meg, írja sorozatában private banking-szakértőnk, ám, teszi hozzá, a családi vagyonkezelés ennek a szakadéknak az áthidalására is alkalmas. Azonban még az alapos, nem megspórolt előkészületek esetén is jöhet egy elégedetlenkedő családtag az örökösök közül, vagy egy korábban támogató, az átmenetben viszont hirtelen teljesíthetetlen követelésekkel előálló üzlettárs átadói oldalon.
Hogyan lehet jól kijönni abból, ha a generációváltás gyötrő kényszerként jelentkezik? A generációváltás nem modellezhető mérnöki eszközökkel, sokkal inkább egy képlékeny folyamat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne és ne volna érdemes előre felkészülni rá.
Óriási kockázatokat hordozhat egy cégnél az előkészítetlen generációs átmenet. Érdemes időben végiggondolni, hogy ki kezelje a számlát, ha egy családi cég családfő-tulajdonosa elmúlt 60 éves. Milyen megoldásokkal biztosítható a családi cég működtetése, ha baj éri a számla kezelőjét? Hogyan kerülhető el, hogy a családi vagyon a hagyatéki eljárás végéig keringjen a rendszerben?
Az ismert mondás szerint az első generáció megteremti, a második megörökli és fenntartja, a harmadik feléli a vagyont. Mit tehetünk családfőként azért, hogy ne így végződjön a történet? És milyen szerepe lehet ebben a folyamatban egy pénzügyi szolgáltatónak? Európa nyugati felében már bevett gyakorlatnak számít a családi vagyonkezelés, ami segíthet leküzdeni a generációváltás anyagi oldalának számos buktatóját. Generációs eltérések a mentalitásban és más történelmi örökség – nagyjából erre a két tényezőre vezethető vissza, amiért a családi vagyonkezelés Magyarországon még nem terjedt el.
